Reggeli kávé

Szia!
Örülök, hogy ide tévedtél. A lexyvampire névre keresztelt honlapom 2009.12.24-óta üzemel, jelenleg a How to get away with murder névre hallgató,  34.rucijába bújtatva. Az oldal tartalma és dizije mind Lexy munkája. Nincs más dolgod, mint körülnézni és máskor is visszajönni!
Jó nézelődést!

 

 
Táncoló galaxis


Live fast, die young!

Lexy, 22, barna haj, kék szem, piercingek, vidám, nagyszájú, spontán, őszinte, rajzol, könyvmoly, Árnyvadász, Exo, Miyavi, the GazettE, Akanishi Jin, anime, manga, dorama, Japán, Hamburg, fantasy, zene, buli, film, shopping, eper, kávé, West duo, koncertek

blog  {a bejegyzések lakhelye
Lexy  {a bloggerina bemutatkozik
történetek  {irodalmi próbálkozásaim
lexyvampire  {az oldal dolgai
vendégkönyv  {a mondanivalódnak
reklámkönyv  {a reklám helye

 

 
Csillagok dala

Véleményed kulturált módon fejtsd ki! ~ Ne itt reklámozz! Arra ott a reklámkönyv. ~ Ha valamelyik szabályt megszeged, törlöm az üzenetet!
 

 
Messzi álmaim

Tennivalók, vennivalók:
koncerteket dvdre kiírni
anyának szülinapi ajándékot venni
filmeket dvdre kiírni
videót megcsinálni
pénzt átutalni


 

Írnivalók:
Csontváros könyvkritika
Nők, akik inspirálnak
Cover - kedvenc dalfeldolgozásaim
Kedvenc bloggereim
Könyv vs. film
Tippek az egyetemhez

 

 
Szárnyaló idő


Dec. 31. - Líra kupon
Jan. 2. - JKV határidő
Jan. 5. - Első munkanap
Jan. 23. - Nina szalagavató
Jan. 29. - HTGAWM
Febr. 10. - Anya névnap
Febr. 14. - Bálint névnap
Febr. 14. - SOWK premier

 

 
Suttogó érzések

Jelenleg nézett:
Anime:
    ● La Corda d'Oro Blue Sky 7. rész
    ● Kamigami no Asobi 7. rész
    ● Haikyuu!! 7. rész
    ● Black Bullet 7.rész
    ● Karneval 3.rész
    ● Chihayafuru 2.évad 4.rész
    ● Hakuouki 3.évad 2.rész
    ● Maoyuu Maou Yuusha 2.rész 
    ● Zettai Karen Children: The
       Unlimited 2.rész

Dorama:
    ● Fated to love you 18. rész
    ● Fondant Garden 13.rész

Sorozat:
    ● How to get away with murder 9.rész
    ● Supernatural 6.évad 1.rész
    ● The Vampire Diaries 5.évad 13.rész
    ● The Originals 1.évad 14.rész
    ● New Girl 2.évad 10.rész

 

Jelenleg olvasott:
Könyv:
    ● Higasino Keigo: X - A gyilkos ismeretlen

Manga:
    ● Takarai Rihito: Seven Days
    ● Hino Matsuri: Vampire Knight
    ● Sato Zakuri: Mairunovich
    ● Hazuki Kanae: Sukitte Ii Na Yo
    ● Watanabe Ayu: L-DK
    ● Aihara Miki: Hot Gimmick
    ● Nicky Lee: The One 27.fejezet

 

 
Könnycseppek az esőben



 

Szünetel: niky16 Pflore

 
Te énekelsz nekem
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Van egy dal a lelkemben

Itt van az ősz...

Sziasztok!
Újabb nyár telt el hihehetlen gyorsasággal, ismét beköszönt az ősz. Holnaptól újra kezdődik az tanítás, a közösségi oldalakon már napok óta a diákok "Még x nap a suliig" posztjai olvashatóak, illetve olyan is akad, aki már a következő nyárig számolja a hátralévő napokat. Aki 1-2 napig, hétig ilyen-olyan okból kifolyólag még otthon van, az töltse hasznosan az idejét. Korábban már összegyűjtöttem néhány tevékenységet, amivel elüthetitek az időt sulikezdésig. A cikket itt olvashatjátok el.

A Túlélési tippek egyetemistáknak cikksorozatomat pedig bátran ajánlom azoknak, akik most kezdenek felsőoktatási intézményben tanulni. A sorozat a későbbiekben még bővülni fog :)
1. Középiskola vs. egyetem
2. Mit vigyek magammal az egyetemre?
3. Tanszerek és jegyzetelés

2014.08.31. 22:05, Lexy

Negatív események áradata

Életem legrosszabb nyara

Sziasztok!
Azt hiszem, erre a nyárra nyugodtan ráragaszthatom az "életem legrosszabb nyara" címkét. Ugyanis ha mérlegre tenném a negatív és a pozitív dolgokat,  a negatív dolgok messze többet nyomnának. Még ki sem hevertem, fel sem dolgoztam az egyik rosszat, máris jött a másik. Nem egy ilyen bejegyzéssel akartam visszatérni, de muszáj kiadnom valahol magamból a dolgokat. Talál attól megkönnyebbülök.
Az egyik legnagyobb tragédia a közelmúltban a nagymamám halála volt számomra. Aki olvasta a korábbi posztomat, az tisztában van a helyzettel. Az összes rokonom közül Ő volt az egyetlen, akit tényleg szerettem. Rengeteg boldog és vidám pillanatot éltünk át együtt, számtalan jó emlékem fűződik hozzá. Bár nem volt hibátlan ember, de rendkívüli volt. Biztos sokan nem értik, miért írtam, hogy Ő volt az egyetlen rokonom, akit szerettem. A közvetlen családomon - értsd: a szüleim és a testvéreim- kívül csak vele tartottam a kapcsolatot. Nálunk nem épp a legjobbak a rokoni viszonyok. Az anyai nagypapám még hároméves koromban eltávozott, most pedig követte őt a nagymamám is. Anyának van egy bátyja és egy öccse. Az öccsével néha váltunk pár szót, de azon kívül semmi. Legyen elég róla annyi, hogy nem egy becsületes ember.  A bátyjával, aki mellesleg a keresztapám is, a férfi jelenlegi élettársa miatt romlott meg a kapcsolatunk, aki egy valódi kígyó. Komolyan, én akkora szarkavarót, mint az a nő, még életemben nem láttam. Az apai nagyszüleimmel nem tartjuk a kapcsolatot kb. 5-6 éve, de előtte is teljesen nyögvenyelős volt a dolog. Apának van egy húga, aki 11 évvel fiatalabb nála, ezért ő volt a szülők szeme fénye. Mindig neki adtak igazat, ő mindig mindent megkapott, mindig őt szerették jobban. Aztán mikor ott is gyerek lett, ez a fajta megkülönböztetés már az unokák szintjén is meglátszott. Velem és a testvéreimmel szemben az unokatesóm mindig előtérbe volt helyezve. Gyerekkoromban ez sokszor bántott és nem értettem, hogy mivel több ő nálunk, de aztán idővel hozzászoktam és már nem is érdekelt. A lényeg az, hogy az apai nagyszüleimnek kb. 5-6 éve volt egy nagyon csúnya húzásuk (amit rengeteg kisebb megelőzött), aminél betelt a pohár. Apa helyretette őket, és azóta se beszélünk. Így talán már értitek, hogy miért írtam, amit írtam.
Ha nem lenne elég ez a haláleset, pár hete még egy hozzám nagyon közel álló személy is öngyilkosságot kísérelt meg. Nagyon összevesztek a párjával, a párja szülei miatt és ő nem tudott túllépni ezen, úgyhogy begyógyszerezte magát. Az volt a szerencsénk, hogy tudtuk, milyen zaklatott, és mikor többszöri próbálkozásra sem értük el telefonon, elmentünk hozzá és azonnal mentőt hívtunk. Azóta is áldom az eget, hogy hallgattam a megérzésemre. Kimosták a gyomrát, bevitték a kórházba egy napra, aztán pszichológussal is kellett beszélnie. Azt mondta, hogy annyira elborult az agya a párjával folytatott telefonbeszélgetés után, hogy nem tudott tisztán gondolkodni és beszedte a gyógyszert. Megígérte, hogy soha többé nem tesz ilyent, mert neki sem volt egy kellemes élmény, és minket sem akar ilyen kétségbeesetten látni. De az emberben ott van az érzés, hogy mi van, ha mégis? Mi van, ha megint összeveszik a párjával? Mi van, ha esetleg szakítanak? Mi van, ha legközelebb is megteszi, de nem érünk oda időben? Azóta is eszembe jutnak ezek a kérdések. Nem tudom mi lenne, ha őt is elveszíteném. Ha nem érem el azonnal, mostantól mindig görcsbe rándul majd a gyomrom, és a legrosszabbra gondolok? Félve figyelem majd minden lépését, ha rossz passzban van, attól tartva, hogy megint megpróbálja? Éjszakánként álmatlanul forgolódok majd, vagy ha alszok is, rosszat álmodok? Hihetetlenül feszült és stresszes vagyok, állandóan aggódok és nem tudom kipihenni magam. Annyira nehéz. Lehet, hogy idővel majd könnyebb lesz, de egyelőre rettenetes.
A háttérben még van egy csomó, ezek mellett jelentéktelennek tűnő dolog is, de azok is nyomasztanak. Még mindig nem találtam munkát, az utóbbi időben csak telefonos interjúm volt, személyesen be sem hívtak. A környéken sajnos nincs sok jó lehetőség. Vannak a minimálbéres belemet is kidolgozom melók, amik kösz, de nem kellenek. Nem nekem valók, meg nem is azért jártam egyetemre. Az igazán jó melókat meg a tapasztaltabbak kapják meg. Félreértés ne essék, nem a pénz miatt aggódom. Megvan még az egyetemen kapott ösztöndíjam, szoc.támom nagy része, illetve a német tanfolyamért kapott pénz is. Szóval önellátó vagyok, nem élősködöm a szüleimen, nem vagyok nekik teher. Csak a munkanélküliként elvesztegetett idő nem fog visszajönni, és nem számít bele sehova. Meg egy idő után majd felteszik a kérdést az állásinterjún is, hogy miért nem sikerült még ennyi idő alatt munkát találnom. Gondolkoztam már azon is, hogy elköltözök egy nagyvárosba, ahol több a munkalehetőség, de ugye ott sem biztos semmi.
Az utóbbi pár hónapban sok emberrel szakadt meg a kapcsolatom, akit a barátomnak tartottam. A középiskolai barátnőim, akikkel régen rendszeresen beszéltünk meg találkoztunk, egy "csapatot" alkottunk, mind élek a saját életük. Az utóbbi időben mindig én kerestem őket, de vagy nem értek rá, vagy nem is válaszoltak. Vagy esetleg az utolsó pillanatban mondták le a találkozót. Egy idő után meguntam ezt és nem kerestem őket. Azóta se beszéltünk, ők se kerestek. Nem tudom, hogy ez csak átmeneti dolog, egy hullámvölgy, vagy nekik ennyire volt fontos a barátságunk. Az egyetemi barátaimmal, haverjaimmal meg szép lassan megszakadt a kapcsolat. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már nem keressük egymást. Ezeket nem mondanám mély barátságnak, de azért mégiscsak az életem részei, és voltak jó pillanataink. Van néhány barátnőm, akikkel korábban szoros volt a kapcsolatunk, de miután elköltöztek (adott esetben több szám km-re) és alig találkoztunk, ezek a kötelékek is fellazultak. Emiatt néha egyedül érzem magam. Előfordul, hogy elmennék valahova - vásárolni, moziba, bulizni - de nincs kivel. Nem tudom kivel megosztani a gondjaim, mert akiknek mondanám, megvan a maguk baja és nem akarok még a saját szarjaimat is rájuk zúdítani. És mivel sokszor nincs társaságom, vissza is mondok egy-egy programot. Lehet, hogy pl. egy koncert tök jó buli lenne a barátaimmal, de egyedül nincs kedvem hozzá. Észrevettem, hogy pont ezért mostanában kevesebbet járok el, és sokkal több időt vagyok itthon, begubózva. Mondjuk a nyár eseményeit figyelembe véve sokszor nem is vágyom el sehova.

Bízom benne, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

Címkék: Személyes
2014.08.27. 18:34, Lexy

100 random tény rólam - 3.rész

41. Szeretem a rendet. Egyesek szerint már-már mániákusan, de szerintem meg csak ők túl rendetlenek és ezért gondolnak engem rendmániásnak.
42. Utálom  a szeles, csapadékos, hideg időjárást, tehát a telet is. Brrr...
43. Szeretem a teát és a kávét. Szeretek olvasás közben egy bögrét elfogyasztani valamelyikből.
44. Szeretem a kínai, a japán, és az olasz konyhát.
45. A történelem volt a legutáltabb tantárgyam, mégis abból sikerült az a legjobban az érettségim.
46. A hajam már rengeteg színre be volt festve, volt köztük egész extrém is, pl. kék.
47. A kötelező olvasmányok jó részét utáltam.
48. A mobilomon egy Orbit fánkos mobildísz fityeg.
49. Cipő, dzseki és sál-fanatikus vagyok. Egy-egy szép darabbal bármikor levesznek a lábomról.
50. A bal lábfejemen volt egy nagyobb anyajegy, amit levetettem.
51. Az ajakpiercingemet a szüleim előzetes engedélye nélkül csináltattam tizenhat évesen.
52. Szeretem a jó sorozatokat és a filmeket, szinte már függő vagyok.
53. Az utóbbi időben ritkán járok moziban.
54. Egy hosszú, fárasztó nap után szeretek gyertyákat gyújtani, befeküdni egy kád forró, illatos, habos vízbe, és egy pohár bort kortyolgatva relaxálni, miközben halk zene szól.
55. Félek a feledéstől. Attól, hogy úgy halok meg, semmit sem hagyok magam után és senki nem fog rám emlékezni.
56. Hiszek a lélekvándorlásban. Szerintem az ember lelke a halál után egy másik testben újjászületik, és az összetartozó lelkek minden életükben találkozni fognak.
57. Tumblr-függő vagyok, bár igyekszem leszokni róla. Régebbe többször is kimerítettem a napi "limitet".
58. Bár alapvetően vidám és laza ember vagyok, többször is mondták már nekem, hogy túl komoly vagyok. Van bent igazság. A húgaim három és négy évvel fiatalabbak nálam és mivel már gyerekkoromban is sokszor kellett vigyáznom rájuk, meg kellett komolyodnom.
59. Linával van egy közös titkunk, amit megfogudtunk, hogy soha senkinek nem mondunk el. Nem nagy dolog, viszont égő lenne, ha kiderülne. Tizennégy éves korom óta ehhez tartom magam.
60. Régebben évekig éjszakai fogszabályzóm volt.


 

Címkék: Random tények
2014.06.12. 10:16, Lexy

100 random tény rólam - 2.rész

21. Gyűjtöm a mangákat. Bár a gyűjteményem még elég kicsi és többnyire ajándékba kapott kötötekből áll, mert a könyvesboltban általában már a regényeknél leragadok és el se jutok a mangákig.
22. Az első tetoválásom biztosan saját magam által tervezett és rajzolt lesz.
23. Még sosem ültem repülőn.
24. Nem szeretek Magyarországon élni. Véleményen szerint az ország csak egy helyben toporog és nem igazán mutat fejlődést semmilyen irányba.
25. Rettentően édesszájú vagyok.
26. A káposztát csak savanyúságként eszem meg.
27. Imádom a sajtokat.
28. Gyerekkoromban szalvétákat gyűjtöttem. Több száz darab volt belőlük, különféle mintákkal és színekkel.
29. Mindig jó matekos voltam, mégis a matek érettségim lett a legrosszabb.
30. Szívesen dolgoznék reklámszakemberként. Szerintem van hozzá kreativitásom.
31. Általános iskola 4.osztályában eltörtem a bal karom az első görkorizásom alkalmával úgy, hogy még a csontjaim is elcsúsztak, és helyre kellett tenni.
32. A középiskola alatt a suli kosárcsapatában játszottam. Mellette szívesen röplabdáztam. Ezeket a mai napig is szeretem csinálni.
33. Az úszást és a vízilabdát csak a kidolgozott felsőtestek miatt nézem. Egyik sem köt le különösebben.
34. A sport miatt volt már részleges szalagszakadásom, ujjtörésem, számtalan rándulásom és zúzódásom.
35. Szívesen megtanulnék gitározni.
36. Utálom, ha valaki nem mondja ki nyíltan a dolgokat.
37. Vallom a "Ha valamit jól akarsz csinálni, akkor csináld Te magad." elvet.
38. Nem akarok férjhez menni. Szerintem nincs szükség papírra ahhoz, hogy valakit igazán szeressek. Tizenhat éves korom óta ezt vallom.
39. A legtöbb technikai kütyüm Sony. Szerintem megbízható márka, nálam abszolút bevált.
40. Tízéves korom óta naplót vezetek, és kb. tizennégy-tizenöt éves korom óta írok blogot.

 

Címkék: Random tények
2014.06.03. 18:13, Lexy

100 random tény rólam - 1.rész

Gondoltam én is beállok a sorba, és összegyűjtök magamról száz tényt. Nézzük is az első húszat:

1. Gyerekkoromban divattervező akartam lenni, rajzoltam is ruhaterveket.
2. Sokáig a delfin volt a kedvenc állatom, mindenféle delfines cuccot gyűjtöttem.
3. Imádom a masnikat. Szerintem nagyon cukik :)
4. A szobám falán egy általam festett gésa, cseresznyevirágok és kanjik találhatóak.
5. Általánosban a művészettörténet volt a kedvenc tantárgyam. Imádom az ókori egyiptomi, római és görög művészetet.
6. Az ókori egyiptomi szokások nagyon érdekelnek. Egy időben sokat olvastam róluk, különösen a mumifikálásról.
7. Könyvmoly vagyok. A középiskola alatt viszonylag keveset, de általánosban és az egyetem alatt rengeteget olvastam.
8. Nagy álmom egy saját könyvtárszoba.
9. Szívesen élnék egy loftban. Imádom a nagy belmagasságot, a hatalmas tereket és a rengeteg fényt.
10. Szeretek rajzolni és festeni, hagyományos és digitális módon is.
11. Tizenöt évesen író akartam lenni, ezért kezdtem el fanfictionöket írni.
12. Szeretek az ablakon kopogó eső hangjára elaludni. Ha nem tudok elaludni, a youtube-on keresek egy jó kis "rain sound" videót.
13. Nem szeretem a dinnyét, mégis minden évben megkóstolom, hátha más lett az íze.
14. Soha nem mennék el jósnőhöz. Szerintem a jóslat miatt megpróbálnám máshogy élni az életem, más döntéseket hoznék.
15. A barátnőimmel általánosban évekig szilikonos "egyenkarkötőt" hordunk.
16. Szívesen lennék légiutaskísérő.
17. Gyakorlatilag bármennyit ehetek, nem hízok el. Szerencsés géneket örököltem :)
18. A középiskolai éveim alatt gyakran voltam beteg, az egyetemen gyakorlatilag csak párszor.
19. Nagy ritkán fotózok, de ha elkezdem, nehezen hagyom abba. Viszont a telefonommal minden alkalommal készítek egy képet, ha érdekesnek találom az eget - pl. szépek a színei, be van borulva, stb.
20. Az egyetemi gyakorlatomat a helyi tv-nél töltöttem. Szerkesztő, riporter, és bemondónő is voltam és imádtam :)

 

Címkék: Random tények
2014.05.28. 16:23, Lexy

Okay? Okay.

No. I'm not okay.

Sziasztok!
Fél év kihagyás után most végre ismét pötyögök. El se hiszitek, mennyire hiányzott már ez az egész. Viszonylag nehéz időszakon vagyok túl, de az elkövetkezendők sem lesznek könnyebbek.

Az oldal új kinézetet kapott közben, ami a The Fault in Our Stars nevet viseli. Régóta terveztem elolvasni a könyvet és áprilisban végre lehetőségem volt rá. Azonnal az egyik kedvencem lett, és bár rengeteg könyvet elolvastam már, azt hiszem, bátran mondhatom, hogy ez a könyv az egyik legjobb, amit valaha olvastam. Annyira keserédes az egész, annyira fájadalmasan szép. Az egyik oldalon darabokra szaggatja a szíved, a következőn újra összerakja, csak hogy utána ismét széttépjen. Imádom! Ráadásul jövő héten lesz a könyvből készült film premierje, amit már nagyon várok. Az előzetesek meg a videók alapján abszolút bejövős a főszereplő páros és a film is elég könyvhűnek tűnik, de majd kiderül. Szeretnétek esetleg egy könyvkritikát?


Tavaly október végén sikeresen felvételiztem egy intenzív német nyelvtanfolyamra. Mindenki mondta, hogy milyen nehéz, megterhelő lesz, de nem nagyon foglalkoztam velük. November elején aztán elkezdődött a tanfolyam, és brutális volt. Heti húsz óra német, napi öt órában, másfél óránként 5-10 perc szünettel. Az első három-négy hét totál fárasztó volt. Napi szinten egy halom házi volt, általában délután háromtól egészen estig csak a házival foglalkoztam - és akkor még nem tanultam semmi elméletet. A hétvégékre meg még több házi volt feladva, plusz hozzájött a héten vett szókincs és az "elmélet". Az első kb. két héten napi szinten fájt a fejem a sok némettől, egy hónap után meg már az álmaimban is németül beszéltek hozzám. Bár a csoportból több ember is így volt ezzel. Kb. másfél hónap után egészen hozzászoktam a "rendszerhez", már nem volt annyira megterhelő az egész. Meg egy idő után az írásbeli házi is kevesebb lett. Április közepén nyelvvizsgáztam, és kb. két hete az eredmény is meglett: minden rész jól sikerült - néhány jobban is, mint vártam.


A tanfolyam tehát az áprilisi nyelvvizsgával végződött, azóta állást keresek. Voltam már több állásinterjún is, ma délelőtt is mentem például. Általában azon bukik el a dolog, hogy tapasztalattal rendelkező embert vesznek fel helyettem. De azért próbálkozok tovább, előbb-utóbb majd csak lesz valami.

Az állásinterjúk kapcsán megosztánék veletek egy tanulságos esetet, ami kapásból az első próbálkozásomhoz kapcsolódik. Egy építőipari céghez jelentkeztem személyi asszisztensnek, be is hívtak interjúra. Az egyik jövendőbeli kollegina interjúztatott, mert a főnök pont nem ért rá akkor. Minden teljesen jól ment, szimpatikus volt a hely is, meg a csaj is. Az interjú végén mondta, hogy majd értesít az eredményről. Alig hagytam el az épületet, mikor csörgött a telefonom - a cégtől hívtak, hogy menjek vissza szerződést aláírni. Teljesen boldog voltam, el se akartam hinni, hogy elsőre sikerült állást kapnom, ráadásul nem is akármilyent. Bár volt bennem egy "Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen" érzés. Megírtuk a szerződést, átolvastam, aláírtam, és megbeszéltük, hogy következő hétfőn kezdek. Az interjú csütörtökön volt, pénteken meg már hívott a főnök, hogy hétfőn már vele kell mennem egy tárgyalásra Pest, szombaton meg be kéne ugranom egy próbanapra, meg a részleteket megbeszélni. Szóval szombaton bementem dolgozni. Persze, ideges voltam, mint a franc, de ki nem az az első napján? Jól teljesítettem, mindent sikerült megcsinálnom, amit kellett. Aztán a főnök leült velem beszélgetni, és itt kezdődtek a bajok. Az elején minden tök normális volt, egy szimpla beszélgetésnek indult az egész. Jól megértettük egymást, jófej fickónak tűnt, mondta is, hogy meg van elégedve a mai teljesítményemmel, meg hogy szerinte jól ki fogunk jönni. Aztán az utolsó fél órában jött a hideg zuhany. A főnök - igaz, hogy burkoltan -  közölte, hogy a fizetésemért nem csak a szerződésben leírt munkakört kell ellátnom, hanem egyéb szolgáltatásokat is elvár. Aztán minden finomság nélkül közölte, hogy minden ügyfele és üzleti partnere egy fizetett lánynak fog nézni, és ne lepődjek meg, ha egy-egy tárgyalás elején úgy tessékel be a terembe, hogy közben megfogja a fenekem, vagy ha néha elkezd csókolgatni. De persze ez mind csak az én védelmem érdekében, hogy nehogy valaki lenézzen azért, mert csak egy asszisztens vagyok. Gyerekek, én köpni-nyelni nem tudtam. El se hittem, hogy ilyen tényleg van, ráadásul velem történik meg. És amilyen pofátlan módon előadta az egész, az valami eszméletlen volt. Aztán még azt is közölte, hogy két dolog van, aminek egy nő sem tud ellenállni: a sok pénz és a jó szex - és tőle ezeket kaphatják a nők. Majd vigyorogva megkérdezte, hogy miért vagyok olyan meglepett. Kedvem lett volna jól pofán verni és közölni vele, hogy dugja fel magának a pénzét, mert én nem vagyok megvehető, de totál lefagytam. Azt se tudom, hogy utána még mondott-e valamit, onnan gyakorlatilag kiesett minden. Bár valami olyasmi rémlik, hogy elmondta, hétfőn hol és mikor találkozunk, de szerintem arra se nagyon reagálhattam. Hazajöttem, elmeséltem anyunak mindent, aki totál kiakadt. Naná, hogy kiakadt, ki ne akadna ki egy ilyen után? Azt csodálom, hogy a fickó egyáltalán közölte velem a dolgokat és nem kapásból letámadott. Vasárnap délelőtt felhívtam, hogy engem felejtsen el, nekem nincs szükségem erre az egészre. Ironikus, hogy még azelőtt felmondtam, mielőtt a szerződésem szerint dolgoznom kellett volna. De még mindig jobb, hogy ez így előre kiderült.

Tegnap óta meg totál rossz kedvem van. A nagymamám kb. három hónapja a közelben lévő idősek otthonába lett költöztetve, mert már régóta beteg, és sajnos az utóbbi időben nem tudtuk sehogy megoldani az ápolását. Egyéb szempontokat is figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy egy otthonban lesz neki a legjobb. Ott szobatársai is vannak, nincs egyedül, különféle foglalkozásokon vehet részt, rendezvények vannak, állandó felügyelet alatt van. Itthon meg szinte mindig egyedül volt, nem ment sehova, mert sajnos már mozogni sem nagyon tud. Jól fogadta a dolgot, lelkes volt, örült, hogy lesz társasága. Heti egy-kétszer mentünk hozzá látogatóba, mindig jókedvű volt. Viszont kb egy hónapja kórházba került, kiderült, hogy tüdőgyulladása van. És azóta, hogy a kórházból visszakerült az otthonba fokozatosan elkezdett leépülni. Teljesen depressziós lett, lefogyott, az utóbbi hetekben már nem is nagyon akart enni és inni. Múlt pénteken mentünk hozzá anyával, de nagyon rosszul nézett ki. Csont és bőr szegény, nem tudtuk rávenni az evésre se, és mikor kérdeztük, hogy miért nem eszik, annyit mondott, hogy már nem érdekli az egész. Anyával már akkor tudtuk, hogy feladta az egészet, de azért az ember mindig reménykedik. Tegnap meg telefonáltak az otthonból, hogy a mama haldoklik. Megvizsgálta az orvos és már be sem küldte a kórházba, mert a mamám már teljesen feladta az életet, és nem tudnának segíteni rajta. Nem hajlandó enni, vagy inni. Ha valaki etetni, vagy itatni akarja automatikus összeszorítja a száját, még álmában is. Szinte egész nap alszik, csak percekre tér magához, de akkor sem igazán ismer fel senkit. A belső szervei tönkrevannak, fokozatosan állnak le, a doki szerint minden eredménye rossz. Az a legrosszabb, hogy valahol mi már erre fel voltunk készülve, de most, amikor ténylegesen megtörténik az ember még sem érzi magát késznek arra, hogy elengedje őt. Rettenetes nézni, ahogy valaki, akit szeretsz a szemed láttára fokozatosan leépül. Szörnyű nézni, ahogy haldoklik, és állandóan arra várni, hogy mikor csörög majd a telefon, és közlik, hogy eltávozott. Tegnap bementem hozzá elbúcsúzni. El sem lehet mondani, milyen érzés volt. Nem voltam ott sokáig, mert anyáék nem is engedték, és én magam sem szerettem volna maradni. Inkább egy vidám, mosolygó nőként szeretnék emlékezni rá, mint így. Próbálom magam állandóan elfoglalni valamivel, lekötni a figyelmem, hogy ne ezen agyaljak, de ez már csak rosszabb lesz...

 

2014.05.28. 15:00, Lexy

Mesés stílusikonok #1

A Szépség és a Szörnyeteg - Belle

Gyerekkorom egyik kedvenc Disney rajzfilmje A Szépség és a Szörnyeteg volt. A csajokkal a hétvégén valahogy szóba kerültek a kedvenc gyerekkori mesék, és megbeszéltük, hogy amikor időnk engedi összeülünk és megnézünk egy-egy klasszikus Disney rajzfilmet, már csak a nosztalgia kedvéért is. Elgondolkodtam rajt, hogy vajon hogyan öltözködnének a 21.században a Disney hercegnők? Ekkor pattant ki az ötlet a fejemből: összeállítom a saját "hercegnős" szettjeimet. Nem akartam túlságosan jelmezszerű dolgot, inkább a hétköznapokon is viselhető összeállításokra törekedtem.

Belle egy régi, mégis időtlen történet főhősnője. Egy bájos és okos fiatal lány, aki szeret olvasni és egy kis francia faluban él. Egy napon Belle apját elrabolja a környéken magasodó kastélyban lakó, rettegett szörnyeteg, és "váltságdíjként" a lányt kéri. Belle gondolkodás nélkül feláldozza magát, és önként besétál a szörny csapdájába...

A modern Belle-eknek, a bájos könyvmolyoknak három szettet állítottam össze.

A hétköznapi viselet egy fehér blúzból, fekete topánkából, szoknya helyett egy kék nadrágból, a masnis hajcsatból és a rózsás-könyves nyakláncból áll.

Modern Belle

 

A rózsaszín - vörös szett abszolút csajos. Tavaszra, késő nyári estékre, vagy kellemes őszi napokra tökéletes választás.
 
Modern Belle #2


Az arany báliruhás összeállítás lenyűgöző és elegáns - igazi hercegnős viselet.

Modern Belle #3

 

2013.11.11. 22:40, Lexy
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre