"Amikor húszévesek vagyunk, a tavasz és a szívünk között valamilyen rejtélyes és nehezen megmagyarázható kapcsolat létesül."

Sziasztok!
Szinte el sem hiszem, de végre szünet van. Ez a hét valami borzalmas volt. Totál lassan telt el, ráadásul értelme sem volt. Tegnap sikeresen felhúztak a suliban, úgyhogy mire hazaértem, tiszta idegbajos voltam. Az egész úgy kezdődött, hogy reggel kilenckor lenne az első előadás, de fél tízig vártunk a tanárra és sehol senki. Gondoltuk, hogy akkor biztos megint nem lesz óra, mint ahogy az előző két héten se volt, csak a tanár megint volt olyan kedves, hogy nem szólt. Az első emeleten ültünk le, mert ott tök kényelmes a garnitúra és beszélgetni kezdtünk. Aztán negyed órával később szóltak, hogy menjünk órára, mert itt a tanár. Úgy felhúztam az agyam. Mi az, hogy háromnegyed órát késik, és akkor még menjek be órára? Harminc percet voltunk kötelesek megvárni, azt meg is tettük. Erre beesik negyvenöt perc késéssel, én meg menjek órára? Ilyen nincs. És ha már nem lettünk volna ott, mit csinál? Utánunk telefonál vagy mi? Hihetetlen... A másik fénypont meg a német volt. Egykor kezdődött volna az óránk, de a nő már ötvenkor kinyitotta a termet, meg beengedett minket. Erre még fél órát ott ültünk, mire bejött, mert neki sürgősen ki kellett töltenie egy osztrák kérdőívet, ami persze nem ért rá óra után, mikor amúgy sincs órája. Áh, dehogy. Az egy dolog, hogy húsz percet késett, de annyival később is engedett el minket, aminek köszönhetően lekéstem a buszom és várhattam a következőre. Annyira jó volt, de komolyan. Azért nem tudom, hogy némelyik tanár mit képzel magáról. Azt hiszik, nincs jobb dolgom, mint reggeltől estig az egyetemen ülni, vagy mi? Hát ba.sszák meg.
A mai nap is egy merő unalom volt. Kommunikáción meg vezetéselméleten végig gyakorlatokat csináltunk, amiket állítólag majd tudunk hasznosítani, mikor már dolgozni fogunk, de arra senki nem jött rá, hogyan. Na mindegy. Szemiotikán meg majdnem sikerült elaludnom. De túléltem :D
A múltkor az jutott az eszembe, hogy arra kéne használnom ezt a rettenetesen hosszú szünetet (remélem, érzitek az iróniát), hogy filmeket nézzek. Egész konkrétan Disney rajzfilmeket, meg sorozatokat. Aztán majd meglátjuk, hogy bokros teendőim között mire jut idő. Elvileg az lenne a lényeg, hogy pihenjek, de persze ilyenkor is egy csomó sulis feladat van :S
Gondolkoztam a pasikkal való kapcsolatomról. Tudom, tudom, ez már rosszul kezdődik :D De tudjátok, mi van? Rájöttem, hogy eddig még egy fiú sem tudott fél évnél tovább lekötni. Egy idő után, valószínűleg azért, mert nem voltam meg senkibe fülig szerelmes, elvesztem az érdeklődést irántuk, míg végül vagy közös megegyezésre vagy pedig általam történik a szakítás. Néhányan talán most csodálkoznak, hogy nem voltam még fülig szerelmes. De tényleg nem voltam. Eszembe jutott, hogy talán velem van a baj, de aztán beugrott, hogy a múltkori "beszélj ki magadból mindent" készségfejlesztésen több csoporttársam is mondta - idősebbek is- , hogy még nem voltak szerelmesek. Úgyhogy akkora gond talán nincs velem :D Mondjuk jelenlegi állapotomban is tökéletesen érzem magam és most egyáltalán nem hiányzik egy párkapcsolat. Ezzel nem azt mondom, hogy nem is akarok szerelmes lenni, mert persze, jó lenne, de én így is jól érzem magam. Majd csak eljön annak is az ideje, mikor a rózsaszín felhőktől semmit sem fogok látni :)
Szünetben megpróbálok rákapcsolni a dolgokra, és végre a másik oldalamat is megtölteni tartalommal, mert szerencsétlen még félig sincs kész.
Tudom, hogy elég csapongó a gondolatmenetem, de nagyon fáradt vagyok, úgyhogy nézzétek el nekem. Szerintem most megyek is aludni. Legyetek jók :)

Hoztam nektek egy új részt. Aki ír kommentet, annak előre is köszönöm. Jó olvasást hozzá! Ja igen, még mindig várom a visszajelzéseket, hogy olvassa-e egyáltalán valaki, vagy ne is hozzak több részt.

"Én csak írom, de te magad vagy a dallam."
  Harmincnegyedik rész
 

Day 10: Hogyan ismerkedtél meg a J-Rockkal?
Még egy régi német újságban, volt Miyaviról egy kétoldalas cikk, meg poszter, és azonnal felkeltette a figyelmemet a megjelenése. Elolvastam a cikket és érdekelni kezdett a srác, úgyhogy a neten is utánanéztem. Így kerültem a J-Rock világában :)

Zeneajánló:
Exo-K - History