Érted teszem

Tom Kaulitz az ágyában feküdt és békésen szuszogott, miközben az álmok birodalmában járt. Az egyik pillanatban még egy koncerten volt Billel és a többiekkel, a következőben pedig egy kietlen pusztán találta magát. Hiába kiáltozott, nem hallotta senki. A távolban hirtelen előtűnt egy alak, a gitáros elindult felé. Közelebb érve észrevette, hogy ikertestvére az és egy szakadék szélén áll.

- Bill! – szólította meg gyengéden, miközben mellé lépett. De az énekes csak mozdulatlanul állt és a szörnyű mélységet kémlelte. Az ég elsötétült és bajjóslóan dörögni kezdett. Egy villám cikázott végig az égbolton, aztán a szakadék túloldalán a földbe csapott. Egy gyönyörű, szőke nő jelent meg, teste szikrázott az elektromos feszültségtől.

- Egyikőtöknek le kell ugrania! – mindössze ennyit mondott és el is tűnt. Senki nem kérdezte, hogy miért. Tom teljesen biztos volt abban, hogy mindketten ugrani fognak. Öccsére nézett, aki azonban csak gúnyosan elmosolyodott és a szakadékba taszította őt. És csak zuhant, zuhant és zuhant. Bill pedig csak nevetett.

A gitáros ijedten riadt fel a szörnyű álomból, homloka és felsőteste csupa verejték volt. Felült, megtörölte az arcát és mélyeket lélegzett, hogy megnyugodjon. Két kar fonódott a derekára.

- Mi a baj? – kérdezte a barátnője, majd egy gyengéd csókot nyomott a nyakára.

- Csak rosszat álmodtam. Iszok valamit. – finoman kifejtette magát a lány karjaiból, felkelt és a konyhába ment. Gondolatok cikáztak a fejében. Próbálta rendezni a kusza összevisszaságot, de nem sikerült neki. Olyan ez, mint mikor nem találod a fonal elejét. Próbálod kibogozni a gombolyagot, de szinte lehetetlen. Így aztán a gitáros nem is próbált meg higgadtan gondolkozni. Kivett a hűtőből egy üveg ásványvizet, ivott belőle, visszatette a helyére, aztán a hálószobába ment. Barátnője az ágyon ült, amint belépett az afrofonatos a szobába, rá pillantott.

- Miért nem alszol? – kérdezte a lányt és bebújt a paplan alá.

- Téged vártalak. Elmeséled, hogy mit álmodtál?

A gitáros csak bólintott, aztán megvárta, míg a fekete szépség hozzá bújik és szorosan átkarolta.

- Egy koncerten voltunk a többiekkel. Több ezer ember előtt játszottunk. Aztán hirtelen a semmi közepén találtam magam, egyedül. Kiabálni kezdtem, de senki nem válaszolt. Észre vettem valakit, így elindultam felé. Csak közelebbről láttam, hogy Bill az és egy szakadék szélén áll. Megjelent egy nő és azt mondta, hogy egyikünknek ugrania kell. Én biztos voltam bent, hogy mindketten ugrunk. De… Bill… lelökött engem és csak nevetett.

- Jaj Kicsim! – nézett a lány a barátjára. – Ez csak egy rossz álom volt. Biztos vagyok bent, hogy Bill valójában veled ugrott volna.

- Én nem vagyok ebben annyira biztos. Tudod, hogy megromlott a kapcsolatunk. Alig beszélünk.

- Talán nem beszéltek. De attól még a testvére vagy és szeret téged.

- Remélem. – sóhajtott a srác.

- Sajnálom, hogy közétek álltam.

- Mi? Nem, dehogy. Nem álltál közénk. Ezt a butaságot most azonnal felejtsd el, Kicsim! – megsimította a lány hátát, adott egy puszit a homlokára. – A ti kapcsolatotok nem működött. Szeretted Billt, de nem voltál belé szerelmes. Anélkül pedig egy kapcsolatnak nincs jövője.

- Igen. De ha te nem velem lennél, akkor Bill nem érezné úgy, hogy elárultuk. Nem érted? Miattam nem beszéltek egymással.

- Ha te nem lennél velem, akkor nem is lennék boldog. Szerinted meddig bírtam volna nézni, hogy az öcsémmel jársz, miközben én szerelmes vagyok beléd? Nem is tudod, mennyire vágytam rád…

- Mikor megismertelek, csak reménykedtem, hogy jól kijövünk majd. Aztán ahogy teltek a hetek, azon kaptam magam, hogy egyre többet gondolok rád. Sokszor elképzeltem, hogy te vagy mellettem és nem Bill. Aztán mikor a szokásos 2 puszival üdvözöltelek, pedig legszívesebben megcsókoltalak volna, akkor már tudtam, hogy beléd szerettem. És már csak a hazugság maradt. Becsaptalak téged, Billt és még magamat is. Nem akartam megbántani őt, de azt se akartam, hogy te mással légy. Túl önző voltam! – sóhajtott a lány lemondóan.

- De végülis megkaptál.

- Igen. De milyen áron? Én nem akartam, hogy ez legyen. Én csak… én csak szeretni akartalak – suttogta könnyes szemekkel.

- Hey, Kicsim! Billről nem te tehetsz. Ezt felejtsd el, hallod? Különben megharagszom! – mondta a gitáros tettetett bosszúsággal, mire a barátnője elnevette magát.

- Szeretlek. – súgta, mélyen a fiú szemébe nézve.

- Én is szeretlek. Mindennél jobban…- mondta az afrofonatos és lágyan megcsókolta a karjaiban pihenő szépséget.

- Reggel hívd fel Billt és próbálj beszélni vele.

A srác csak bólintott és finoman simogatni kezdte a lány hátát.

Másnap reggel arra ébredt, hogy a nap sugarai – az ablakon át bekúszva – arcát melengetik. Nem tudta, hogy mikor aludt el az este. Oldalra pillantott, a barátnője még mellette feküdt. Óvatosan kimászott az ágyból, felkapta a mobilját és kiment az erkélyre. Hosszas gondolkodás után végül tárcsázta ikre számát. A telefon kicsengett, de nem vették fel. Bekapcsolt az üzenetrögzítő, Bill hangja után megszólalt a sípszó.

- Bill! Én vagyok az, Tom. Az éjjel rólunk álmodtam és … nem tudom, hogy te is ugyanazt álmodtad-e, de ez nem mehet így tovább. Beszélnünk kell! Nem haragudhatsz rám örökké! Te mit tettél volna a helyemben? Hívj vissza, kérlek és beszéljük meg!

A gitáros csalódottan nyomta ki a telefont és a kilátást kezdte szemlélni.

- Ne aggódj! Vissza fog hívni. – ölelte át hátulról a barátnője.

- Talán… - súgta a srác.

Már napok teltek el azóta, hogy Tom felhívta az öccsét, de az énekes még mindig nem jelentkezett. Az afrofonatos kezdett egy jobban elkeseredni, aztán kapott egy hívást.

- Be kell mennem a stúdióba. – magyarázta a barátnőjének.

- Bill is ott lesz? – kérdezte a lány.

- Nem tudom. David nem mondta. De ha ott lesz, beszélni fogok vele. Majd hívlak! – kapta fel a kocsikulcsot. – Szia!

- Oké. Szia!

- Szeretlek! – lépett a fekete szépséghez és adott neki 1 csókot.

- Én is szeretlek! – mosolyodott el a csaj. A gitáros mosolyogva lépett ki az ajtón. Pár óra múlva a lány sms-t kapott: „Szia! Bill nincs itt. Azt mondta Davidnek, hogy nincs jól. Szerintem miattam nem jött. Na mindegy. Szeretlek”

A lány pontosan tudta, hogy a gitáros nagyon csalódott és nem akarta, hogy aggódjon érte vagy bűntudata legyen, ezért nem hívta fel. Ez így nem mehet tovább! Kikereste a telefonja névjegyzékéből a megfelelő nevet és tárcsázott. Rövid csengés után fel is vették a mobilt.

- Bill! – szólt bele a csaj.

- Mit akarsz? – érkezett a hűvös kérdés.

- Beszélnünk kell. Tomról van szó.

- Nem érdekel semmi, ami vele kapcsolatos! – sziszegte a telefonba.

- És ha azt mondom, hogy te is érintett vagy?

- Találkozzunk 10 perc múlva a kávézóban! – kinyomta a telefont. A lány elmosolyodott, zsebre tette a mobilját és elhagyta a házat.

Már a kávézóban ült és a cappuccinóját iszogatta, mikor Bill belépett az ajtón. Egy sötét farmert viselt piros pólóval, fekete cipővel és bőrdzsekivel. Fejére egy fekete sapkát húzott, szemeit hatalmas napszemüveg takarta. Körülnézett és amint megpillantotta a lányt, elindult felé. Leült a csajjal szemben, levette a napszemcsit és letette az asztalra.

- Hallgatlak! – mondta és fürkésző szemekkel nézte testvére barátnőjét. A fekete szépség már szólásra nyitotta a száját, mikor megjelent mellettük a pincér.

- Hozhatok valamit? – nézett az énekesre.

- Igen. Egy forrócsokit kérek.

- Rendben. – bólintott a kiszolgáló és el is ment.

Bill ismét a lányra emelte a tekintetét, alaposan végignézett rajta. Egy koptatott csőfarmert viselt fekete-lila csőtoppal, tűsarkú csizmával. Haja fel volt kötve, de fekete hajtincsei még így is a vállára hullottak. Furcsán csillogó kék szemeivel a fiút nézte, majd ajkaihoz emelte a bögrét és beleivott. Most is ugyanolyan gyönyörű volt, mint amikor először meglátta. Bill szíve máris hevesebben kezdett el dobogni.

- Tessék! – tette le elé a pincér a bögrét.

- Köszönöm. – mondta rá sem nézve és belekortyolt a forró italba.

- Szóval? Miről van szó? – nézett ismét a csajra.

- Rólad és Tomról.

- Ezt már mondtad. Bővebben?

- Pár napja rólatok álmodott. Egy szakadék szélén álltatok és egy nő mondta nektek, hogy egyikőtöknek le kell ugrania. Tom azt hitte, hogy együtt fogtok ugrani. De te lelökted őt és csak nevettél. Én mondtam neki, hogy valójában 1 ilyen helyzetben te is leugrottál volna. De ő nem volt biztos bent.

- Ahogy én sem.

- Figyelj! Én nem akartam, hogy ez az egész így alakuljon. Ennek nem így kéne lennie. Hónapok óta nem beszéltek. Miattam.

- Akkor ebben egyetértünk.

- Igen. De te tudod a legjobban, hogy milyen az, ha szerelmes vagy. A szívnek nem lehet parancsolni, Bill. Én sajnálom, hogy megbántottalak. Tényleg nagyon sajnálom. De ne Tomot büntesd ezért! Ő a testvéred, Bill. Az ikred. Annyira gyerekes, hogy nem beszélsz vele!

- Gyerekes?! Inkább vagyok gyerekes, mint áruló! – mondta dühösen.

- Mi nem árultunk el téged, Bill.

- Nem?! Akkor te minek neveznéd azt, hogy összejöttetek a hátam mögött? – hajolt közelebb a lányhoz.

- Tévedsz! A mi kapcsolatunknak már rég vége volt, mikor összejöttem Tommal. Igen, tényleg akkor szerettem bele, mikor veled voltam, de nem történt köztünk semmi egészen addig, amíg nem szakítottam veled. Világos? – hajolt közelebb az énekeshez dühösen.

- Persze. – dőlt hátra Bill. Próbálta titkolni, de a szíve úgy verdesett a mellkasában, mint egy kalitkába zárt madár, ami épp szabadulni próbál.

- Miért vagy ilyen?

- Még kérdezed?!

- Megértem, hogy haragszol. – sóhajtott a fekete szépség. – Tudod… Tom sosem mondja, de én látom rajt, hogy aggódik érted, hogy hiányzol neki. Ő kicsit sem hiányzik neked?

- Dehogynem. – sóhajtott a srác is.

- Akkor? Az az átkozott büszkeségetek! Bill! Ő már megtette az első lépést feléd… Szereted őt, nem?

- Nagyon haragszom rá…

- Haragudj inkább rám és békülj ki vele. Vagy soha többé nem akarsz szóba állni vele? Képes lennél levegőnek nézni őt életed végéig?

A fiú pár másodpercig gondolkodott, aztán megrázta a fejét.

- Nem. De ha most kibékülök vele, sosem tanulja meg a leckét.

- Milyen leckét, Bill? Azt, hogy ne szeress bele a testvéred barátnőjébe? Tudod, hogy nem ő akarta így.

- De ő nem tudja, hogy én mennyire szenvedtem.

- Rendben. – sóhajtott a lány. – Megteszek bármit, hogy ő boldog legyen. Mindegy, mi az ára, csak békülj ki vele.

- Hmm… Jó. Azt akarom, hogy tölts el velem egy éjszakát. – nézett komolyan a lányra.

- Mi??? Nem értelek, Bill. Megbántottalak, utálsz engem, de most mégis arra kérsz, hogy feküdjek le veled?

- Ugyan már! Nem vagy te hülye, Sandra! Szerinted ha utálnálak, most itt lennék? Te magad mondtad, hogy a szívnek nem lehet parancsolni. Bármennyire is tagadom, bármennyire is harcolok ellene, még mindig ugyanúgy szeretlek. Mindennél jobban vágyom rád… - súgta szenvedélyes hangon és végigsimított a lány arcán.

- Nem kérheted ezt tőlem! – húzódott el. – Tom sosem bocsátaná meg nekem és nem is lennék rá képes.

- Akkor nincs alku. – állt fel az énekes. Az asztalra tett pár eurót, felkapta a napszemüvegét és már indulni készült.

- Várj! – szólt utána a lány. – Talán megegyezhetünk valahogy…

Bill gúnyos vigyorral az arcán fordult vissza bátyja barátnőjéhez és ismét helyet foglalt.

- Van egy másik lehetőség is… Tudod… Tom nem lenne képes egy életen át nélkülem élni. Hiszen a tudat, hogy miattad vesztünk össze, mindig gyötörné őt. Viszont van, aki pótolható…

A lány csak értetlenül nézett rá, majd, mint a villámcsapás, olyan hirtelen érte a felismerés, hogy mire is kéri a fiú.

Pár óra múlva a gitáros boldogan lépett be a lakásába. Beszélni akart a barátnőjével, de mivel nem találta otthon, felhívta. Feltűnt neki, hogy a lány néhány holmija hiányzik, de nem tulajdonított nagy jelentőséget neki. A fekete szépség sokadik csörgésre végre felvette a telefont.

- Szia! Képzeld! Bill az előbb hívott fel, hogy hiányzom neki és szeretné, ha megbeszélnénk a dolgokat. Ki akar békülni! – hadarta a srác lelkesen.

- Örülök. – súgta a lány, aztán halkan szipogni kezdett.

- Kicsim! Te sírsz? Mi a baj? – kérdezte aggódva.

- Semmi.

- Hol vagy most? Érted megyek.

- Én… elmegyek, Tom.

- Nem is mondtad. Hazamész pár napra a szüleidhez? Ha megvársz, elvittelek volna.

- Nem. Örökre elmegyek…

- Mi?! De…

Egy másodperc döbbent csend, a fiúba hirtelen hasított a felismerés.

- Ne csináld ezt! Nem ér annyit az egész, hallod?!

- Van, aki pótolható… - suttogta a lány megtörten.

- De nem te. Én csak veled vagyok boldog. Ne hagyj el, kérlek! – súgta a gitáros könyörögve. A szemében könnycsepp csillant, aztán végigfolyt az arcán. Ő már tudta, hogy a történetnek nem lehet jó vége.

- Érted teszem. Szeretlek! – mondta a fekete szépség, aztán a telefon búgni kezdett….